Hordozásról


Milyen kendőt válasszak?

A kendőkínálati paletta láttán sokan elbizonytalanodnak, és tanácstalanul állnak a sok különleges anyag, szövés, minta és hossz előtt. Ehhez kínálok egy kis segítséget.
Hogy miért kell ehhez ilyen sokat olvasni? Mivel nem tudom, olvasóm milyen elvárásokkal, lehetőségekkel indult neki a kendővásárlásnak, ezért igyekeztem minden szemszöget figyelembe venni.

A különleges kendőket, mint a gyapjús, vagy bambuszos, semmiképpen sem ajánlanám első kendőnek. Ha kezdő vagy, és nincs még kendőd, akkor egy 100% pamut, keresztsávoly szövésűt tudok igazán jó szívvel ajánlani.
Ha második, harmadik kendőnek szeretnél valami különlegeset, és már rutinosan kötsz, akkor kipróbálhatsz más anyagokat is.
A gyapjú, főleg a merinói, nagyon kényes. Kizárólag HIDEG (még csak nem is langyos) vízben szabad mosni, és centrizni szigorúan tilos (én így tettem tönkre a saját gyapjasomat), ezért jó sokáig szárad. Addig tehát szükség van másik kendőre, amit be tudsz fogni, míg emez szárad. Egyébként egy jó minőségű gyapjas kendő nagyon finom puha, és kellemes hőérzetet ad. Kötési tulajdonságai jók, de rutinosabb használót igényel.
A bambusz nem ilyen kényes, az mosható, centrizhető. Ezzel csupán annyi fenntartásom van, hogy ezek általában nagyon drága kendők, így nem szívesen „nyúzza” az ember. Pl. nem indulok el vele latyakos, rossz időben, nem használom házimunka közben. Szóval ezt is inkább második kendőnek ajánlom, viszont isteni finom puha, ha be van törve, és jó vele kötni.

Tehát szerintem mérlegeld a vásárlást az alábbiak alapján:
  • nagy kötési rutin: bármelyik javasolt, gyakorlatlanság: pamut, vagy bambusz
  • első kendő: csak pamut, sokadik kendő: bármelyik javasolt
  • szívesen babrálsz a kendő karbantartásával, és figyelsz a mosási útmutatásra: bármelyik javasolt, nincs ilyesmire időd: pamut, vagy bambusz
  • és még vedd figyelembe a kendő hosszát is. Ha batyukendőnek akarod, lehet rövid, ha szeretnéd sokféle kötésre használni, akkor legyen hosszú

A hordozás ortopédiai vonatkozásai

Feltöltés alatt...


Hordozás - lélektani vonatkozások

Feltöltés alatt...


Kendők színei és hatásuk

Feltöltés alatt...


Kötődő nevelés


A Time Life dokumentumfilmje

A http://www.violence.de/tv/rockabye-d.html oldal fordítása
Készítette: Mester Klára

Rock A Bye Babye
A Time Life dokumentumfilmje 1970
Producer: Lothar Volff
Képaláírás1: magát ringató árvagyerek
Képaláírás2: Izolációban felnevelt majom, amint magát ringatja
A teljes dokumentumfilm a szerzői jogok fentartójának engedélyével megtekinthető online. Windows és MacOS operációs rendszereken Real Player 7 segítségével lejátszható.
A harminc perces videó két verzióban tekinthető meg illetve tölthető le:
Letöltés
Köszönet Glenn Shoemakernek a Southbay Productionstól a videók digitalizálásáért (Videotape and Multimedia Production) Chula Vsta, Kalifornia, USA.

A Time Life "Rock A Bye Babye" című dokumentumfilmje bemutatja csecsemők és gyerekek különböző ápolási és nevelési módszereinek hatását mind embereknél, mind majmoknál.
Először utalnak rá, hogy az anya és csecsemő kapcsolata a gyerek életében előálló első szocio-emocionális interakció, ami meghatározza későbbi viszonyulásainak alapjait. Tapasztaljuk, hogy a szociális állatfajták egyedeinél, amelyeket az anyjuktól izolálnak, és gondoskodó testi törödést nem tapasztalnak, heves depresszió fejlődik ki, és az efajta ingermegvonástól akár életüket is veszthetik. Ezen felül az érzékelési ingertől való megfosztottságot okozó anya-gyerek-izoláció agykárosodást okoz. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az anyai szeretetnek neurobiológiai alapja van, ami jelentős befolyással van az életre.
Ezután megismerjük Harry Harlow pótanyás kísérletét, ahol bemutatják, hogy azok a majmok, melyek egyedül, anya, vagy gondozó nélküli környezetben nevelkednek, szívesebben tartózkodnak egy plüssel bevont, egyszerű arccal ellátott fadarabon, mint egy olyan drótanyán, melyen két tejes cumisüveg állt készenlétben. Ezeket csak addig részesítették előnyben, ameddig éhesek, vagy szomjasak voltak.
Sőt, a majmok a pótmamák anyagbevonat-bőrébe csimpaszkodtak, ha megijesztették őket, és hasonló érzelmi megterhelést tapasztaltak, mint más szociális állatok, ha a pótanyától elválasztották őket. Ez a kísérlet megmutatta, hogy a szeretetteli kapcsolat megléte (jelen esetben kapaszkodás a bőrbe) erősebb szükséglet, mint a táplálkozás szükséglete. Következésképp a szeretetéhség erősebb a táplélékra való éhségnél.
A Harlow kísérlet a legtöbb modern, pszichológiai tankönyv részét képezi.
Az anya-csecsemő-elválasztás-szindróma megértésében azonban Dr. Willam Mason és Dr. Gershon Berkson a "hintázó pótanya" kísérletükkel érték el a legnagyobb eredményeket. Dokumentálták a testmozgás anya-csecsemő-kötődésre gyakorolt jelentőségét (hatását). Ketrecben nevelt majmokat, akik mozdulatlan, anyagbevonatú pótanyával nevelkedtek hasonlítottak össze olyanokkal, amelyek hintázó pótanyával nőttek fel. Azoknál, akik mozdulatlan pótanyával nőttek fel, minden olyan anomália kifejlődott, melyek a teljes izolációban felnövő majmoknál - depresszió, szociális visszamaradottság, érintéssel szembeni idegenkedés, sztereotipikus fejbillegetés, és krónikus pénisz- és ujjszopás. Azok a majomkölykök, akik a hintázó pótanyával nőttek fel, némi ingerkereső magatartást leszámítva, normálisan feljődtek. Depresszió, szociális visszamaradottság és az érintéstől való idegenkedést nem volt tapasztalható ezeknél a majmoknál.
Nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a kisgyermekek szívesen tartózkodnak anyjuk, apjuk testén, és szeretik, ha álomba ringatják őket.
Sokkal kevésbé ismert James W. Prescott kísérlete. Mason és Berkson testi mozgás fontosságról folytatott, áttörést jelentő tanulmányai közben dr. Prescott - még ezek szociális összefüggéseiben interpretálva - kutatta a járulékos neurobiológiai mechanizmusok fejlődésneuropszichológiáját.

Ezek után dr Prescott több kollégájával egy sor olyan agy- és viselkedéskutatásba kezdett, mely az anyai szeretet elveszésének az agy struktúrális és funkcionális fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozott. Ezen tanulmányok során dokumentálták az agycellák abnormalitását és funkcionális anomáliákat is.
Dr. Selma Freiberg születésüktől vak gyerekekkel folytatott tanulmányai azt mutatják, hogy ezeknél a gyerekeknél, amennyiben elegendő testkontaktust és mozgatási ingert tapasztaltak szüleiktől, normáis emocionális-szociális viselkedés fejlődött ki.
Ezt a hatást ábrázolja drámai módon a "Rock A Bye Baby", ahogy Dr. Mary Neal tanulmányai is, aki egy hintázó kosárbölcsőt fejlesztett koraszülött babáknak. A koraszülött csecsemők, akik ilyen művi ringatást tapasztaltak, gyorsított idegi fejlődést mutattak, amit a fejmozgások, fogó és más reflexeik is tükröztek.
Ezek a csecsemők gyorsan kerültek megfelelő súlyba, kevesebb egészségügyi problémájuk volt, és hamarabb elhagyhatták a kórházat, mint a nem mozgatott újszülöttek.
A maguktól mozgó inkubátorok koraszülött babák egészségére gyakorolt, Dr. Neal által bemutatott, szemmel láthatóan pozitív hatásai ellenére, nem alkalmaznak ilyen inkubátorokat az amerikai kórházakban. A mozgás fontossága fölött a modern csecsemőgondozás gyakran elsiklik és az újszülötteket nem mozgatható matracon fektetik.
A "Rock A Bye Baby" tudósít továbbá arról, hogy miként gyógyulnak azok az otthonokban nevelkedett visszamaradott csecsemők, akiknek olyan adoptáló anya áltt rendelkezésére, aki intenziv, közvetlen kapcsolatban törődött velük. Minél hosszabb ideig tartott az otthonban a megvonás, és minél később állt elő a szerető adoptáló anya az ilyen gyerekeknek, annál kevésbé voltak képesek az elszenvedett károkból felépülni.
Végül Dr Rosenblum kutatásai mutatják be, hogy a különböző majomfajták különböző gondozási mintákat követnek. Míg a parókás makákó (macaca radiata) az anyafigurát féltékenység nélkül felcserélheti, addig a közönséges makákók (macaca fascicularis) nem osztoznak a kicsinyeiken más majmokkal, az anya-gyerek kötődés különösen erős és birtokló jellegű. Ha a parókás makákók kicsinyeit elválasztották az anyjuktól, nem aggódtak, ha egy másik majom azonnal adoptálta őket. A közönséges makákók ezzel szemben izgatottságot és depressziót éltek át ami az elválasztás ideje alatt fokozódott.

(1) Kiváltképp azt kutatta dr. Prescott, hogy a kisagyban található vestibulum (egyensúlyszerv) érzékelési rendszere milyen jelentőséggel bír az amya-gyermek-elválasztás-szindrómban résztvevő agyi struktúrák és folyamatok megértésében. Dr. Prescott az anyai szeretet elveszéséből eredő, beteges elfolytásokat okozó, szenzoros neuropszichológiai folyamatok jelentőségét hangsúlyozandó ezt a szindrómát "szomatoszenzoros ragaszkodásmegvonás-szindrómának" ("Somato-Sensory Affectional Deprivation Syndrome", S-SAD) nevezte el. Kidolgozta azon agyfunkciók komplex elméletét - melyben a kisagy főszabályozó rendszerként szerepel - melyek, többek között felelősek az anyjuktól elválasztva nevelt kismajmok számos különböző, beteges, emocionális-szociális elfolytásáért.
(2) A funkcionális anomáliák kifejezés megtalálható az elektromos és biokémiai hibafunkciók között is.


Idegen Helyzet teszt

Feltöltés alatt...


Igény szerinti szoptatás

Feltöltés alatt...


Csecsemők alvása

Jegyzetek Kalmár Szandi alvásszakértő előadásáról (honlap: www.hordozo.hu, e-mail: szandi@hordozo.hu)
Készítette: Mester Klára

Hogyan működik a baba a pocakban?

  • mennyit alszik? 95-98%-át a napnak
  • mennyit mozog? 50x legalább 60 percben
  • mennyit érintkezik? folyamatosan
  • hogyan alszik? REM-ben (REM alvás: éber alvás, mozog, rángatózik közben, szemgolyó mozog, könnyen fölébred belőle)

A baba a pocakban FOLYAMATOSAN mozog, érintkezik, szopizik és közben alszik!

Mire van szüksége amikor megszületik?

  • ugyanerre: mozgás, érintés, szopizás 24 órában
  • ezért rövid alvások-sűrű szopi-folyamatos testközelség a lételeme
    • anyatej könnyen emészthető
    • pici a gyomruk: sokszor keveset az megfelelőbb, mint ritkán nagyot
    • testkontaktus-bőrkontaktus 24 órában = alapszükséglet!
    • mozgás/mozgatás = alapszükséglet!
    • elalvás-szeparáció: biztonság fontos!
  • ha nincs testközelben (karnyújtáson belül)
    • szívritmusa nem egyenletes
    • légzése nem egyenletes és kimaradozik (apnoe)
    • véroxigénszintje leesik
    • testhője nem optimális, ingadozik
    • több mély alvás (3-4 szint) ami nem biológiai normalitás

Mit jelent az alapszükséglet? Nélküle nincs egészséges fejlődés!

  • mozgás/mozgatás = alapszükséglet
    • Harlow-féle rézuszmajom kísérlet (majmok nem lettek egészségesek attól, hogy a szőranyán lógtak: averzió az érintésre, agresszívek, nem szociálisak, nem tudnak teherbe esni, ha teherbe estek elhanyagoló anyák lettek stb.)
    • továbbvitték a kísérletet: szőranya a gumiszalagon lóg – egészséges majmok fejlődtek így (bővebben lásd feljebb)
  • testkontaktus = alapszükséglet
    • kultúrák ahol a nappali órákat anyjuk vagy gondozó testén töltötték 1 éves korukig – agresszív vagy békés társadalmak meghatározója (pdf)

Hogyan alszik el az újszülött?

  • segítséggel! mi a normális, természetes segítség? a testkontaktus (bőrkontaktus, érintés), a szoptatás és a mozgás (nincs mellékhatása ;))
    • testkontaktus (bárki lehet, nem csak az anya)
    • mozgás (hordozás, autó, babakocsi, hinta stb. ez dolog is lehet)
    • szoptatás
  • sokszor ezek kombinációja működik a legjobban (pl. hasfájósnak, vígasztalhatatlanul sírósnak mondott babáknál)
    • testkontaktus és mozgás (pl. baba kendőben, séta a szabadban)
    • testkontaktus-mozgás-szoptatás együtt (pl. csípőn hordozva, szoptatva sétálva) a legjobb altató és nyugtató
  • segítség még a nyugtatócumi, cumisüveg, folyó táplálék, rongyi, maci, alvóspárna stb. minden ami nélkül nem tud elaludni egy kisbaba/kisgyerek (átmeneti tárgyak – van mellékhatása ;))

Miért ébred?

  • az éjszaka evolúciósan érzékenyebb, nem volt biztonságos magára maradnia egy babának (sűrű szopi-felületes alvás biztosította a sűrű ébredést)
  • mikroébredések: pár másodperces, nem is érzékeljük ébredésnek, közben szoptatunk-közben szopik

Hogyan alszanak a nagyobb gyerekek?

  • még mindig segítséggel: szoptatás, cumi stb. és még mindig testközelben és a mozgás még mindig fontos altató
  • legalább 3-4 éves korig van szükség ezekre a segítségekre, de a testkontaktus elalváskor utána is fontos!

Hogyan alszanak a felnőttek és mennyiben másképp a kisbabák és a gyerekek?

  • alvás architektúra
    • babáké más, először REM kb. 20 percig, ebből könnyen megébrednek
  • alvásciklus átlagosan 90 perces
    • babáké 45-50 perces (3-4 éves korra lesz hosszabb)
  • ha együttalszanak baba és mama az alvásuk összehangolódik!
    • együttalváskor az anya alvásciklusa 60 percesre rövidül
    • átlagban az együttalvó babák 90 percenként ébrednek éjjel (ami két alvásciklus nekik és pont egy a felnőttnek)
  • apák is összehangolódnak olyan 50%-ban, de ha egyedül vannak a babával akkor 100%-ban
  • mi segíti még az összehangolódást?
    • szoptatás: szoptató mamák több időt töltenek 2 alvásfázisban ami egy viszonylag éber fázis, de nagyon pihentető (ezért lehet, hogy az együttalvó mamák kielégítőbbnek tartják az alvásukat, mint a különalvók holott az együttalvó babák többször ébrednek – viszont akkor rövidebb ideig vannak fenn)
  • mi van ha nem kezdettől alszunk együtt?
    • katasztrófa :D idő kell az összehangolódáshoz, ha külön alszunk épp rosszkor ébreszt a babánk (rosszkor csörög a vekker érzés)
    • több hónap is kellhet az összehangolódáshoz

Az alvás fejlődése egy érési folyamat

  • érési folyamat, nem lehet megtanítani, ugyanúgy ahogy egy 3 hónapost sem lehet megtanítani járni
  • alvás tanítás – sírni hagyás
    • arra lehet megtanítani a babákat, hogy ne jelezzenek
    • legújabb kutatás: babák 3-4 éjszaka után valóban kevesebbet sírtak, de a kortizolszintjük ugyanolyan magas maradt, mint akkor amikor még sírtak, sőt mikor elaludtak akkor sem csökkent (nem tudjuk hosszú távon ez a tartósan magas kortizolszint hogyan alakul)
      • az anyákban is magas volt a kortizolszint amikor sírtak a babák, de csökkent, amint nem hallották sírni a babájuk
      • szeparáció = kortizolszint emelkedést okoz

Ha ilyen jól ki van ez találva, miért olyan fárasztó?

  • a mi alvásunk kulturális (egyben, éjjel, 8órát), a természeteshez a több részletben alvás áll közelebb és sokkal több alvás (ha nincs fény, szürkület után nincs mit csinálni, aludni kell)
  • az elalvást-visszaalvást nehezíti a stressz, környezeti tényezök (pl. zaj)
  • nem szoktuk meg, hogy több emberrel alszunk együtt, aki mozog szuszog horkol stb (egyedül alváshoz szoktattak)
  • külön alvás sem pihentető (az első néhány hónapban a baba egy füllel nem hallható „hangot” ad ki, amit ha a mama nem hall nem tud jól aludni)
  • túlterheltség: anya egyedül küzd háztartással, egy vagy több gyerekkel egész nap – így az éjszaka is nehezebben bírható

Együttalvás formái, korszakai, hatása

  • mit hívunk együttalvásnak? milyen formái vannak? (cosleeping-együttalvás)
    • bedsharing – egy ágyban
    • sidecar, separate surface – külön felületen (oldalkocsi, 2 matrac egymás mellett)
    • roomsharing – egy szobában: WHO 6 hós korig azt ajánlja, hogy legalább egy szobában legyen mama és baba (SIDS ellen védelem)
    • matrac a földön a gyermek szobájában (ahol altat a szülő vagy ahol együttalszik, ha szükséges)
    • matrac a földön a szülők hálójában (ahová átmegy a nagyobb gyermek, ha szükséges)
  • meddig?
    • Bagdy Emőke azt mondta, hogy 6 éves korig van kutatási eredmény arról, hogy az együttalvás milyen elemi jelentőségű és nem csak a mamával való együttalvás hanem az apával való is
    • Margot Sunderland (Science of Parenting - Okosan neveleni tudni kell) azt nyilatkozta, hogy legalább 5 éves korig kellene együtt aludni a gyerekekkel
    • ha nincs eröltetve, akkor az együttalvó gyerekek akár tizenéves koruk után mennek ki maguktól a családi ágyból

Milyen rövidtávú pozitív hatása van az együttalvásnak?

  • anya szempontjából
    • több alvás (percben) jobb alvás
    • megnőtt érzékenység a baba fiziológiai állapotára – ráhangolódás
    • megnőtt képesség hogy értelmezze gyermeke jelzéseit
    • több szopi-több tej
    • megnőtt prolaktin szint – termékenység szabályozása
    • gyerek szükségletei jobban ki vannak elégítve
    • dolgozó anyák több időt töltenek a gyerekkel
    • gyakrabban és többféle módon reagálnak az anyák gyermekükre együttalvásban (rendezgetik, betakarják-kitakarják, suttognak) EEG-vel kimutatható mikroébredéshez vezet, ami véd a SIDS (bölcsőhalál) ellen
    • rendszeresen együttalvók még a külön alvós éjszakán is sok ilyen mikroébredést mutattak
  • baba szempontjából
    • több szopi (3x hosszabb, mint különalvásnál, 2x gyakrabban)
    • kevesebb sírás
    • érzékenyebben reagál az anyai kommunikációra
    • több 1-2 szint, kevesebb 3-4 szint (fejlődési szintnek megfelelően)
    • szívverés egyenletes
    • légzéskimaradás kevesebb a 3-4 szinten
    • testhője stabil

Milyen hosszútávú pozitív hatásai vannak a felnőttre nézve annak, hogy ha gyermekkorban együtt aludt a szüleivel?

  • kevesebb éjszakai félelem
  • könnyebben barátkoznak
  • jobb problémamegoldók
  • innovatívabbak
  • jobban tudják szabályozni az érzelemkitöréseiket (friss kutatás: együttalvó szoptatott babák 12 hónapos korban kevesebb kortizol termeléssel reagálnak az idegen tesztre és hamarabb megnyugszanak)
  • kitartóbbak
  • jobban tudnak egyedül lenni
  • férfiaknál: 0-5 éves korig együttalvó fiúk, főiskoláskorban
    • magabiztosabbak (6-11 éves koruk között is együttalvó fiúknál is!)
    • kevesebbet szoronganak
    • kevesebbet aggódnak
  • nőknél
    • kevésbé idegenkedtek a fizikai kontaktustól és az érzelmektől felnőttkorukban
    • magasabb önértékelés
  • legtöbb embert felölelő kutatás eredménye
    • általános megelégedettség az élettel (1400 embert kérdeztek, mindenféle kultúrából)

Milyen kérdések merülnek fel hordozás és altatás kapcsán?

  • Nem baj-e hogy csak hordozóban alszik el? Elrontom, hogy folyton így altatom?
    • mivel tudjuk, hogy a mozgás/mozgatás az altatás természetes eszköze, ez a normális, természetes altató – szoptatással kombinálva a legjobb nyugtató-altató
    • mivel tudjuk, hogy a testközelben alvás a biológiai norma, ez a természetes
    • mivel tudjuk, hogy segítségre van szüksége, nem csak a csecsemőknek, de nagyobb gyerekeknek is az elalváshoz, ez egy nagyon természetes segítség
    • amikor megérnek rá, már nem lesz rá szükség – érés, nem tanulás/tanítás/szoktatás kérdése!
  • Nem tudom lerakni, ha elaludt a kendőben
    • várj legalább 20 percet! addig REM fázisban van és könnyen megébred
    • vannak gyerekek, akik „letehetetlenek”, minél kisebb babáról van szó, annál valószínűbb, hogy nem lehet lerakni
    • alternatíva: földön, matracon szoptatva elaltatni és kijönni mellőle
  • Sír a kendőben, nem tud elaludni
    • mindig nézzük meg nem kér–e cicit! nagyon közel van a hordozóban, de lehet még közelebb: mellen
    • az elalvás egy aktív folyamat, sokszor van, hogy sírnak a babák, de a sírás lecsengőben van, 10-15 percen belül elalszik
    • öltözés-hordozóba rakás macera! ha vége és/vagy utána kilépünk a friss levegőre rögtön elalszik

További hasznos információk Kalmár Szandi honlapjáról: Az alvásról és az altatásról


Minden más


Hasznos oldalak

Feltöltés alatt...


A biopamutról

Feltöltés alatt...